2012. október 21., vasárnap

Benzinvér


Benzinvér- erre születni kell? Minden az időzítésen múlik. Ha jókor vagy jó helyen, olyan dolgok történhetnek veled, ami egyébként teljesen non sense. Nem gondoltam volna, hogy egy hétvégi diákmunkának köszönhetem azt, hogy most ide írok, de így van: májusban jelentkeztem az International Mini Meeting 2012-es rendezvényére dolgozni, és onnantól minden a feje tetejére állt. Az utolsó műszakom során az egyik résztvevő egy kéréssel fordult hozzánk, és habár segíteni mi nem tudtunk, valahogy mégis beszélgetni kezdtünk. Ő volt Binci. Eltelt a nyár, kisebb betekintést nyertem a Rozsdakupac világába, ami egyszerre volt számomra hatalmas és elképesztő… Múlt hétvégén elhatároztam, hogy aktuális lenne már személyesen is az idegeire menni, így felmentem Budapestre a Retro Cruise Night-ra, ahol jobban megismertem a többieket is, és egészen kézzelfogható lett ez a világ. Annyira, hogy a Firebird és a Zsigulimó csak ízelítőnek tűnt, talán nekik semmiség, nekem mégis valami új. Nos, itt kezdődik a pályafutásom, Tasa vagyok, a blog új szerkesztője. 


Sokat tűnődtem; az autók szeretete vajon örökölt, vagy a sors alakítja? Édesapám versenyző múltjának köze lehet-e ahhoz, hogy nálunk a hétvégi program nem a plázák látogatása, hanem valamilyen rali vagy autókiállítás? Mindezt persze lány létemre. 

Hallani a több tízéves motorok már-már szívszorítóan édes bőgését, elveszni a gumik füstfelhőjében, érezni a benzingőzt egy fajta katarzist váltanak ki bennem. Így történt ez az októberi Baranya Kupán is. Körbenézek, és a nálam jóval idősebb nők az autóknak hátat fordítva piknikeznek és vigyáznak a gyerekeikre, amíg férjük szíve beleszakad az autók iránti sóvárgásba. Vagy a velem egykorúak, akik kikísérték a párjukat, de türelmetlenül húzzák a szájukat amiért 10, 20 vagy akár 30 percet kell várni egy-egy autó felbukkanására, ami egy röpke pillanat után el is tűnik. Nekem ez a minden. Izgatottan találgatni, hogy a következő motorhang vajon milyen csodát tár elénk… Egy fajta eufória.


Az évad utolsó futamának a Mecsek adott otthont. A Historic és az ORB távja majd’ 425 km, míg a Rallye 2-nek egy kicsit több, mint 357 km. Az előbbi 11 gyorsasági szakaszt, míg az utóbbi 9-et foglal magában. Ezek mindkét esetben a teljes hossz körülbelül egyharmadát fedik le. Jómagam is Pécstől nem messze, Remeteréten csorgattam a nyálam, tehát végleges eredményeket sajnos (még) nem tudok.


Nos, gének ide vagy oda, ezt nem lehet kiölni belőlem. A koromra való tekintettel általában meg is jegyzik, hogy én vagy nem létezek, vagy egyszerűen földönkívüli vagyok. Ha így is van, nincs mese, imádok az lenni. És mivel túlteng bennem a világjárási-hajlam, majdhogynem kapóra jön, hogy a hétköznapjaimat több száz km-re a többiektől, Veszprémben töltöm. Ha minden igaz, ez jövő nyáron változni fog, addig pedig még úgyis kiderül, hogy a Rozsdakupac mennyire tölt majd be állandó szerepet az életemben... immáron, a legfiatalabbként, próbálok egy kis frissítést vinni a blogba és képviselni a Dunántúlt.

RozsdaTv #2


Az elsőre sokat kellett várni, a második ahhoz képest pillanatok alatt elkészült. Még nyár elején jártunk a Mini világtalálkozón, ahol munka helyett sokkal inkább a tábortűz mellett gubbasztottunk az esőben, valamint a nemzetközi kapcsolatokat ápoltuk, igen nagy hangsúlyt fektetve egymás bódító hatású italkultúrájának megismerésére. Persze mikor jobbra fordult az idő, akkor egyből mentünk forgatni, kissé zilált csapattal, mert amíg Gergő éppen a Formula1-es élő tudósítást csinálta az egyik kocsmából csajozott, addig átvettem a helyét a mikrofon végén. Szerencsére amint végzett a dolgával, visszavette a helyét, így meg lett mentve a film.
Később kaptunk egy felajánlást az EK Autótól, hogy a kompresszoros Firebirdöt megkapjuk egy film erejéig, ám igyekeznünk kell, mert hamarosan megy vissza az autó Amerikába. Persze nem gondolkodtunk. Illetve csak azon, hogy milyen filmet kellene róla forgatni. Eleinte úgy volt, hogy egyedül kell megoldanom, ám végül Dani is megjelent, így két kamerával meg tudtuk csinálni a forgatást.
Az adás végén pedig láthatjátok romantikus kalandunkat Danival Lengyelországban, néhol erősen erotikus tartalommal. A Bogár szopatott engem. 
Egyszóval fogadjátok szeretettel, itt a RozsdaTv második adása!

2012. október 15., hétfő

RozsdaOlimpia - kieséses szakasz

Vége a csoportkörnek, lejárt a szavazási idő, a legtöbb szavazatot kapott 32 autó bejutott a kieséses szakaszra. 
A mai napon megejtettük a sorsolást, az autókat először két csoportba, majd párokba sorsoltuk. Hamarosan a weboldalunkon folytatódik a verseny, legyetek résen, szavazzatok kedvenceitekre, hogy valamelyikük szerepelhessen a Magazin oldalain.
Hajrá!

2012. október 8., hétfő

3. Retro Cruise Night

Szeretjük az éjszakai összejöveteleket, hiszen sötétben mindig kicsit más a hangulata egy találkozónak, ráadásul nem kell hozzá túl sok minden, csak egy üres parkoló. Országszerte rengeteg baráti társaság gyűlik össze havonta-hetente, de igazán nagy csak kettő van az évben. Tavasszal ugyebár a Ratro-féle bogaras Cruise Night az egyik első összejövetel, majd a Retro Car Klub évzáró bulijával ér véget a szezon. 
Az első még egy másik Meki parkolójában volt, s bár itt még közel nem voltak annyian, parkolni csak nehezen tudtak azok, akik később érkeztek. A meglepően szép felhozatal félig-meddig garancia volt az esemény későbbi sikerére. Ami tavaly be is bizonyosodott, hiszen a sokkal nagyobb Stop Shop parkoló sem volt elég, hogy befogadja az összes autót...
Idén ennek ellenére ismét ugyanott kerül megrendezésre az esemény, most szombaton, azaz október 13-án, este 6-tól., és szinte biztos, hogy hasonlóan csordultig lesz a parkoló. Legalábbis reméljük...
Tavaly a tömegnyomor miatt meghiúsult a studiófotózásunk, de idén is készülünk egy kis meglepetéssel számotokra: elvisszük a RozsdaTv második adását, ott tartjuk a premiert! A belépés persze ingyenes mind a rendezvényre, mint a vetítésre, így biztatunk benneteket, hogy pattanjatok be a vasakba és guruljatok el az újpesti Stop Shopba! 

2012. október 5., péntek

Múlt és jelen


125 ezer forint lehet nagyon sok, és lehet nagyon kevés pénz. Egészen pontosan 1050,420 Danon tejfölt tudunk venni belőle, 12%-os zsírtartalommal, sőt, akár egy okostelefont is kaphatunk érte. Ez az összeg tavasszal azonban mást hozott a házhoz. Valamikor március közepe felé akadtam rá egy hirdetésre, melyben egy irreálisan keveset futott, megkímélt, és ritka Accord szerepelt. Addig bámultam a róla szóló pár sort, a képeket, hogy 23.-án már előtte álltam Budán, és ámultam.


Fejvakarás, hümmögés közepette jártam körbe sokadjára is a mély-kék, kissé idegen vasdarabot. Korrekt Honda-ismerőnek gondoltam magam, de esküszöm, ilyennel még nem volt dolgom személyesen, maximum képeken láttam, hasonlót. Masszív megjelenésű, szögletes, ahogy kell, és az autógyártás egyik legszebb orrával megáldott Honda ez. 1982-es Accord, amit japánban készítettek, amerikai piacra, de végül svájcban kötött ki, ahonnan egy pár éves osztrák kitérő után jutott hazánkba. Ez ám az életút.


Bent fotel kényelmű ülések, sarkos, de igényes műszerfal, rengeteg visszajelző, apró részlet. Régóta állt, bikázás után azonban szinte hihetetlenül finom, halk, egyenletes alapjárat. Első kör, 3 sebességes automata, jenki cirkáló érzés. Határozott fék, kicsit lomha gázreakció, puha siklás, cruise szellemiség ez, nem vitás. Ez az az autó, amivel tudnál, de nem akarsz sietni. A végzetes, és mindent beterítő hiba, a szellőző rendszer aktiválásával kezdődött. Az autó nem minimum 3 konténernyi "szotyimagot" köpött az összes létező nyílásán, még ma is előkerül egy-egy kósza darab. Lényeg a lényeg, ez kell, nem vitás.



Egy igen csak ünneplősre vett este után másnap reggel 8-kor már az M3 kivezetőn vártuk hogy beguruljon a csoda, és megtörténjen a papírmunka. Finoman szólva émelygő fejjel, és gyomorral tartottam a hazaúttól, de az Accord nem okozott csalódást, fenséges siklásban hazagurultunk, 4 új gumi, és egy teletankkal a hátunk mögött. Örök emlék a rádió első bekapcsolása, a felcsendülő '80-as popsláger. Talán Bee Gees.

Fél napnyi takarítás után kezdett visszatérni a régi pompa, kikerült milliónyi kacat, kesztyű, olvasószemüveg, olló, és miegymás. Az egyetlen, autó múltjára emlékeztető tárgy, egy '94 nyarából származó Planetárium program újság a mai napig a jobb első ajtóban van.



Természetesen nem mesebeli hintóról van szó, de nagyon közel, szinte királylány-hajszálnyi a különbség a kettő között. A korrózió nem kerülte el, a sárvédőknél, illetve szélvédők alatt már megjelent a felületi rozsda, de egyik sem veszélyes. 

Pár nappal később kissé félve vittük le az autót a szervizbe, hisz akkor dől el igazán, mit rejt a megnyerő külső. Nem kis meglepetést okozva a szűrők, és olajak cseréje után műszakilag tökéletes lett az autó. Az egyetlen szépséghibát csupán a hivatalos átírási procedúra okozta, így ez bő egy hónapnyi állást jelentett, de végül ez is megoldódott, és az autó hivatalosan is a miénk, és utcára is lehet vele merészkedni.



Lassan ugyan, de beindult a felújítás. Első nagyobb beszerzett tétel a törött hátsó lámpát leváltó eredeti, hibátlan darab. Köszi Tomi! Pár hét múlva pedig ellátogatunk egy OT vizsgabiztos úrhoz, aki feketén-fehéren elmondja mit, hogyan kell javítani ahhoz, hogy 2 betűs rendszámot kapjon az autó. Nem kis meló lesz, temérdek rokon, és azok testrészének emlegetésével, de egyszer majd a ködből előbb... inkább utóbb előbújik egy párját ritkító darab. Ha pedig ez bekövetkezik, a világ megszűnik, a problémák eltűnnek. Kellemesen suhansz, a napfénytetőn betűz a nyári nap utolsó sugara, és semmi dolgod, mint hogy finom zenére belegurulj a végtelenbe.

2012. október 1., hétfő

Elkezdődött


Egy hónapjuk volt azoknak, akik szerették volna megtudni, hogy mit gondol a közönség az autójukról, hogy elküldjék nekünk, ezáltal bekerüljenek a játékunkba. Tegnap lezártuk, ma pedig kikerültek a versenyzők a Facebook oldalunkra egy galériába. Főleg informatikai okokból itt fog zajlani a verseny, a csoportkör két hétig, azaz 14-én este 7-ig fog tartani. Az első 32 jut tovább az egyenes kieséses szakaszba, így most húzzatok bele, szavazzatok, ne hagyjátok, hogy kedvenceitek kiessenek! Győzzön a jobbik!