Tegnap kellőképpen sikerült levernem a biztosítékot kishazánk autószerető közönségének egy részénél. Aki még nem olvasta volna, itt megteheti.
A sok kedves hangú kritika ellenére állításomat továbbra is fenntartom: iszonyatos a széthúzás az autósok között, márkára, típusra és évjáratra való tekintet nélkül.
Ezzel azonban nem szerettem volna tovább szítani a feszültséget. Inkább az lett volna a célom, hogy minél több ember nyissa ki a szemét, és eszméljen rá arra, hogy igenis változásra van szükség, különösen a hozzáállás tekintetében. És aztán merjük megtenni az első lépést egy békés jövő irányába.
Legyen az a fontos, hogy mindannyian ugyanazt szeretjük (igaz más formában). Legyen az a lényeg, hogy benzint éget és berreg, ha nyomod a gázt. Az lebegjen a szemünk előtt, hogy érezzük jól magunkat együtt a találkozókon és az autós eseményeken.
Igenis mindenki próbálja meg félretenni a vélt vagy valós sérelmeit, a kicsinyességét, a féltékenységét, és minden baromságot, és ne felejtsük el, hogy az autók az elsőrangúak. A közös szenvedélynek kell a legfontosabbnak lennie.
Hál istennek azért akadnak szép számmal az országban, akik dacolnak az árral és igyekeznek mindenkinek megmutatni az autózás igazi örömét, és remélhetően a későbbiekben a számuk egyre csak nő majd.
Ne felejtsétek: a közös szenvedély a fontos. Semmi más.
Maradok továbbra is szeretettel: Kóti Gergő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése